A pneumatikus szelep működési jellemzői és előnyei

A pneumatikus szelep és a vezérlőszelep nem választható el egymástól, csak a pneumatikus szelep és a vezérlőszelep kombinációja hatékonyabban hozhat nagyobb előnyöket és segíthet az életünkben, a pneumatikus szelep folyamatosan gyakori az életünkben, a vezérlőszelep is folyamatosan fejlődik, így ismertesse meg a pneumatikus szeleppel és a vezérlőszeleppel kapcsolatos ismereteket.

1. Szeleppozicionáló

A szeleppozicionáló a pneumatikus állítómű fő tartozéka. A pneumatikus működtetővel együtt használják a szelep helyzetpontosságának javítására, a szár súrlódásának és a közeg kiegyensúlyozatlanságának leküzdésére, valamint a szelep megfelelő pozicionálásának biztosítására a szabályozó jelének megfelelően.

2. Mágnesszelep

Ha a rendszernek programvezérlést vagy kétállású vezérlést kell megvalósítania, akkor mágnesszeleppel kell felszerelni. A mágnesszelep kiválasztásakor a váltakozó és egyenáramú tápellátás, a feszültség és a frekvencia figyelembevétele mellett figyelni kell a mágnesszelep és a szabályozószelep működési típusa közötti kapcsolatra is, amely felszerelhető "normál nyitott típusú" és "normál esetben" zárt típusú". Ha növelni kell a mágnesszelep kapacitását a működési idő lerövidítése érdekében, akkor két mágnesszelep használható párhuzamosan, vagy kombinálható nagy teljesítményű pneumatikus relével vezérlőszelepként.

3. Pneumatikus relé

Ez egyfajta teljesítményerősítő, amely távoli helyre tudja küldeni a légnyomásjelet, és kiküszöböli a jelvezeték meghosszabbodása miatti késleltetést. Főleg a terepi távadó és a központi vezérlőteremben lévő szabályozó műszer között, vagy a szabályozó és a terepi szabályozó szelep között használatos. Egy másik funkció a jel erősítése vagy csökkentése.

4. Átalakító

Az átalakító gáz elektromos átalakítóra és elektromos gáz átalakítóra van osztva. Feladata, hogy megvalósítsa a gáz és az elektromos jelek bizonyos kapcsolatainak kölcsönös átalakítását. Főleg 4-20mA elektromos jel 20-100pa gázjellé alakítására használják, amikor elektromos jelet használnak a pneumatikus működtető szerkezet működtetésére. Ellenkezőleg, ha levegőjelet használnak az elektromos működtető működtetésére (viszonylag ritka) vagy központi felügyeletre, a számítógépes hálózathoz csatlakoztatva a 20-100kpa gázjel 4-20mA elektromos jellé alakul át.

5. Szelephelyzet távadó

Ha a vezérlőszelep távol van a vezérlőhelyiségtől, a szelep kapcsolóállásának pontos ismerete érdekében fel kell szerelni a szelephelyzet távadót. Vagyis a szelepnyitó mechanizmus elmozdulását egy bizonyos szabály szerint elektromos jellé alakítják, és elküldik a vezérlőterembe. Ez a jel lehet folyamatos jel, amely a szelep bármely nyitását tükrözi, vagy tekinthető a szeleppozicionáló fordított működésének.

6. Menetkapcsoló (transzponder)

A menetkapcsoló (visszacsatoló eszköz) egy olyan eszköz, amely a szelepkapcsoló két végállását tükrözi, és egyidejűleg küldi ki a jelzőjelet. A vezérlőterem a jel alapján meg tudja ítélni a szelep kapcsolási állapotát, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen.

A pneumatikus vezérlőszelep működése két típusra oszlik: levegőnyílás típusú és légzáró típusú. A levegő a nyitáshoz az, hogy amikor a légnyomás a membránfejen megnő, a szelep a növekvő nyitás irányába mozdul el. Amikor eléri a bemenő levegő nyomásának felső határát, a szelep teljesen nyitott állapotban van. Másrészt, amikor a légnyomás csökken, a szelep a zárás irányába mozog. Ha nincs levegő bemenet, a szelep teljesen zárva van. Így néha a levegőnyitó szelepet nem zárják be FC-nek is nevezik. A bezárandó levegő mozgási iránya éppen ellentétes a nyitandó levegő mozgási irányával. Amikor a légnyomás növekszik, a szelep a zárás irányába mozog; Ha a légnyomás csökken vagy nem létezik, a szelepet ki kell nyitni vagy teljesen ki kell nyitni. Ezért néha nem nyitnak meg fo-nak. A pneumatikus vezérlőszelep pneumatikus nyitása vagy zárása általában az aktuátor pozitív és negatív hatásával, valamint a szelepszerkezet különböző összeszerelési módszereivel valósul meg.

A gáz be/ki kiválasztása a folyamatgyártás biztonságán alapul. Ha a levegőforrás le van zárva, biztonságos-e a szabályozószelep zárt vagy nyitott helyzetben? Például egy fűtőkemencék égésszabályozásánál a szabályozószelepet a tüzelőanyag-gázvezetékre szerelik fel, hogy a tüzelőanyag-ellátást a kemence hőmérséklete vagy a fűtött anyag hőmérséklete szerint szabályozza a fűtőkemencéből. Ilyenkor biztonságosabb a gáz nyitószelepet választani, mert a gázellátás leállítása után célszerűbb a szelep zárása, mint a teljesen nyitott szelep. Ha a gázforrás megszakad és az üzemanyagszelep teljesen nyitva van, a túlzott felmelegedés veszélyes lehet. Egy másik példa a hűtővízzel hűtött hőcserélő berendezés. A forró anyagot a hőcserélőben lévő hűtővízzel hőcserével hűtik le. A szabályozó szelep a hűtővízcsőre van felszerelve. Az anyag hőcsere utáni hőmérséklete a hűtővíz mennyiségének szabályozására szolgál. Amikor a levegőforrás megszakad, a szabályozószelepnek nyitott helyzetben kell lennie, ami biztonságosabb. Célszerűbb a levegőelzáró (azaz fo) szabályozószelepet választani.

Szeleppozicionáló

A szeleppozicionáló a vezérlőszelep fő tartozéka, amely nagymértékben illeszkedik a pneumatikus vezérlőszelephez. Fogja a szabályozó kimeneti jelét, majd annak kimeneti jelét használja a pneumatikus vezérlőszelep vezérlésére. A vezérlőszelep működése után a szelepszár elmozdulása a mechanikus eszközön keresztül visszakerül a szelephelyzetbeállítóba, és a szelephelyzet állapota az elektromos jelen keresztül a felső rendszerbe kerül.

Szerkezete és működési elve szerint a szeleppozicionáló pneumatikus szeleppozicionálóra, elektropneumatikus szeleppozicionálóra és intelligens szeleppozicionálóra osztható.

A szeleppozicionáló növelheti a szabályozószelep kimeneti teljesítményét, csökkentheti a szabályozó jel átviteli késleltetését, felgyorsíthatja a szelepszár mozgási sebességét, javíthatja a szelep linearitását, leküzdheti a szelepszár súrlódási erejét és kiküszöbölheti a a kiegyensúlyozatlan erő hatása, hogy biztosítsa a szabályozó szelep megfelelő helyzetét.

Az általánosan használt hajtóművek pneumatikus és elektromos működtetőkre oszthatók, beleértve az egyenes löketet és a szöglöketet. Mindenféle vágóajtó és légdeszka automatikus és kézi nyitására és zárására szolgál.